Kategória: novella
Kulcsok:
Szereplő: Cho Chang
Helyszín: Roxfort
Korhatár: nincs
Készült: A Roxfort (HPH) HP-születésnapi játékára.
Tikkasztóan meleg nap köszöntött a Skóciára. A nap hétágra sütött, egyetlen kósza bárányfelhő sem úszott az égen, és a hőmérő higanyszála egyre feljebb és feljebb kúszott – igaz, ebből a Roxfort lakói maximum annyit érzékeltek, hogy a kastély falai között sokkal melegebb van, mint az év többi napján.
Július volt. Tavaly ilyenkor már egyetlen diák sem lézengett az iskolában, az idei év azonban merőben más volt. A halálfalók senkit sem engedtek ki a Roxfortból, a tanítás nem ért véget, a lázongó egykori diákok pedig mindent megtettek annak érdekében, hogy megnehezítsék az ellenség dolgát. A Szükség Szobája tökéletes hadiszállásnak bizonyult; senki illetéktelen nem volt képes betenni a lábát az elvarázsolt helyiségbe.
A gyakorlatilag ott élő diákok közül sokan haditerveket szövögettek, mások sebeiket gyógyították, megint mások elméleteket gyártottak. Cho Chang azonban olyan tényre jött rá, mely mindenki napját gyökeresen megváltoztatta.
− Hé, emberek! – kiáltotta. A társai abbahagyták, amit csináltak, és mind egyként fordultak felé. – Tudjátok, milyen nap lesz holnap? – Mivel nem kapott választ, folytatta. – Július harmincegyedike!
A felfedezés nem úgy sült el, ahogyan ő azt gondolta. Senki sem ugrott fel örömtelien, és senki sem adott hangot döbbenetnek, vagy bármi másnak. Cho széttárta karjait.
− Komolyan? – kérdezte kissé lehangoltan. – Hahó! Holnap lesz Harry szülinapja!
Erre már felkapták a fejüket, és izgatott susmus tört ki a szobában, egy ember azonban nem volt annyira vidám, mint a társai: Colin Creevey.
− Oké, hogy Harrynek születésnapja lesz, de ő maga nincs itt, és valószínű, hogy nem fog holnap beugrani bulizni. Hogy ünnepeljünk nélküle? – felvetése többeket is elgondolkoztatott, köztük magát Chót is.
− Nos… Arra gondoltam, hogy egyrészt feldíszíthetnénk a Szobát, másrészt ezzel az ünnepnappal üzenhetnénk is a halálfalóknak, és magának Tudjukkinek is.
− Hogyan? – kérdezte a nyers hússal borított arcú Neville.
− Hát… aggaszthatnánk lufikat, meg színes szalagokat a folyosókra, amiken különböző Harryt éltető feliratok vannak. Meg ilyesmi… − fejezte be kissé sután Cho.
A Szobában egy pillanatig csönd honolt, aztán általános nyüzsgés tört ki. Mindenki több dolgot is kívánt a helyiségtől, s az egyre színesebb és színesebb lett, tele lampionokkal, girlandokkal, léggömbökkel, konfettikkel, meg szerpentinekkel, és különféle szalagokkal, melyek mind-mind Harry szülinapját hirdették.
Aberfoth-tól még egy kicsit fura ízű tortát is kaptak, de aztán eljött az éjszaka.
Védőbűbájokkal, és rengeteg támadó varázslattal felszerelkezve vágtak neki a éjsötét folyosóknak a diákok, hogy az egész kastélyt átvarázsolják egy születésnapi partivá, melynek Harry a főszereplője. Cho fekete haját összefogva griffendéles színű szalagokat tett a korlátokra, egyes képkeretek sarkára party kalapokat akasztott, majd megbűvölte a lovagi páncélokat, hogy akárhányszor elhalad mellette valaki, elkezdje énekelni a Happy Birthday To You kezdetű dalt.
Aznap éjszaka mindenki nagyon elégedetten feküdt le, tudva, hogy másnap mekkora meglepetésben lesz része mindenkinek. Talán ez az akció valamilyen úton-módon még Harryhez is eljuthat.
Pár hónappal később kiderült, hogy míg minden egyes halálfaló tűzzel-vassal próbálta eltávolítani a Harrynek szánt jókívánságokat a Roxfort folyosóiról, addig Piton volt egyetlen, aki semmilyen módon nem tett semmit ennek eltüntetésére, sőt. Az ő lovagi páncélja merő önszorgalomból hozzátette a szülinapos dalhoz Harry nevét is, Piton pedig soha nem állította le a lovagi páncélt.
Cho még sok évvel később is szívesen emlékezett vissza azokra a napokra, amikor Harrynek elmesélte, hogy mi történt, bármennyire is sötét volt az az időszak, és jót derültek rajta, hogy mennyi erőfeszítést tettek bele egy olyan „ünnepség” megszervezésébe, amin Harry még csak nem is lehetett jelen – habár mindketten tudták, hogy ez sokkal, de sokkal több volt egy egyszerű születésnapi megemlékezésnél.
VÉGE
Jó lett, ötletes a megoldás. Hibákat nem szeretek írni, és nem is fogok. Mindennek a pozitív oldalát nézem. Kapcsolódik a történethez, és az elején azt gondoltam, hogy Harry megjelenik. Jó így is, hisz nem számítottam a végére. Kapcsolódika történethez is, ami szintén jó. El is tudnám képzelni, hogy ez is történhetett volna.
VálaszTörlésTetszik, hogy nem változtatott az eredeti történet vonalán, az pedig, hogy Cho szemszögéből volt írva, egyenesen szuper.
VálaszTörlésHibának annyit emelnék ki maximum, hogy a fogalmazáson picit kellene csiszolni, de ezt leszámítva ügyes kis műnek tartom.
Kedves író!
VálaszTörlésGratulálok a műhöz, nagyon szép lett. Jól beépítetted a kulcsokat, a helyszín leírása és a karakterek megformálása szuper lett. Helyenként előfordulnak kacifántosabb megfogalmazások, amik önmagukban persze nem jelentenek gondot, maximum kicsit le kell lassítani az értelmezésnél. A történet kerek, és külön kiemelném, hogy örülök, hogy ennyire odafigyeltél a helyesírásra. Ami a legjobban tetszett, azok a szép kifejezések, pl. "A Szobában egy pillanatig csönd honolt..." és hasonlók. Még egyszer gratulálok, és neked is sok sikert kívánok! :)
Karakterkulcs:
VálaszTörlésSzépen elhelyezted a karaktert a történetben, bár szerintem Cho egy kicsit félénkebb ennél, azonban egyébként szépen átjött a karaktere. Például nekem nagyon tetszett az rész, amikor a kastélyt díszíti, és az is, hogy beleillesztetted a könyvek cselekményébe. Ezzel kapcsolatban viszont ejtettél egy nagyon nagy logisztikai hibát: Cho egy évvel idősebb Harrynél, ergó a hatodik rész végén végzett, és már nem jár a Roxfortba, amikor Piton az igazgató. 5 pont.
Helszínkulcs:
A helyszín tökéletesen illett a témába és a történetbe. Tetszettek az enyhe leírások, amiket adtál az időjárásról és a Szükség szobájáról. 10 pont.
Stílus/fogalmazás/stilisztika/helyesírás:
Nagyon jó irányba halad a stílusod, csak így tovább! Nem voltak feltűnő helyesírási hibák, az elgépelések népszerűbbek voltak, viszont volt egy két szóismétlés és fogalmazási hiba, amik zavarossá tették a mondataid. Továbbá az utolsó bekezdést nyugodtan tagolhattad volna több mondatra is. 6 pont.
Karakterek:
Ugyan nem sokat láttunk a karakterekből, viszont volt két jelenet, ami nagyon megfogott: az egyik Neville, arcán a hússal, a másik Piton és a páncél. Lehet azt mondani, hogy Piton ennyire nyíltan soha nem vállalta volna fel ezt, viszont nekem nagyon tetszik az ötlet, és csak elképzelem Bellatrix arcát, ahogyan Pitonnal vitatkozik az igazgatói irodában, és fel alá járkál, majd véletlenül elmegy a páncél előtt, az meg elkezd énekelni… Felbecsülhetetlen. Nagyon tetszettek ezek az apró jelenetek. 10 pont.
Cselekmény:
A cselekmény szépen ki volt bontva, minden meg lett magyarázva, és a lezárás nagyon szépre sikerült. Tetszett, hogy ilyen távol elmentél. És igen, sajnos ott van az az aprócska hiba Cho korával kapcsolatban, amit már említettem, de ettől eltekintve nagyon jól sikerült. 7 pont.
Összhatás:
Amikor a végére értem a novellának, két percig csak ültem a gép előtt, bárgyún vigyorogva, hogy ez mennyire aranyos már. Nagyon tetszett. 10 pont.
Karakter: 7 pont
VálaszTörlésEz a parancsolgatós, mindenkit noszogató Cho egy picit furcsa, ráadásul ahogy lázad, nem illik hozzá. Ő mindig olyan félénk jókislány volt. De sebaj, ennyi belefér.
Mennyire illik a műbe: 9 pont
Mivel Cho már nem járt a Roxfortba az utolsó évben, picit kilóg a történetből, de a többi esemény eltereli a figyelmet erről az apróságról.
Stílus: 8 pont
Néhol picit furcsa a megfogalmazás, de összességében szuper.
Karakterhűség: 8 pont
Cho egy picit furcsának tűnik ennyire határozottan és parancsolgatósan, de miért ne?
Cselekmény kidolgozottsága: 9 pont
Jól kidolgozott történet, izgalmakkal és poénnal vegyítve. Nem beszélve a könyvhűségről.
Összesen: 9 pont
Nagyszerű történet, a vége nagyon tetszett. Csak így tovább :)
Kedves szerző!
VálaszTörlés1. Karakterkulcs - 9 pont
Nekem nem volt semmi problémám ezzel a "bátor Cho" vonallal. Igazából volt egy ötlete, és megvalósította - nem volt akkora nagy lázadás, hiszen például nem támadtak a halálfalókra, vagy ilyesmi. Ez egy Weasley szintű móka volt, nem egy felkelés...
2. Helyszín - 10 pont
A Szükség Szobája, a lovagok említése, a képkeretek - látszik, hogy te is, a szereplők is otthonosan mozogtak ebben a környezetben. Hitelesen jelenítettél meg mindent, a szobát is remekül írtad le. Nem volt túlragozva, de a történet nem is igényelte ezt.
3. Helyesírás, felépítettség, stilisztika - 10 pont
Nagyon szépen és igényesen szerkesztetted meg a novellát. A központozás, az írásjelek használata tökéletes, csak annyiba tudok belekötni, hogy nem sorkizárt a formázása az írásodnak, de ez már tényleg csak kukacoskodás. :)
4. Karakterek - 8 pont
Az írásnak Cho volt a főszereplője, és egész végig róla szólt a történet. Talán egy kicsit erősebben is megjelenhettek volna benne más szereplők - ugyan egy-két mondat erejéig mindenki jelen volt, én ezt egy picit hiányoltam.
5. Cselekmény - 9 pont
Nagyon tetszik az ötlet - Harry szülinapja, Harry nélkül, és a megvalósítás is remekül sikerült. Nekem eszembe nem jutott volna ilyesmi, nem igazán tudom, mit kezdtem volna egy ilyen párossal, de szerintem te nagyon jól megoldottad.
Az első három sor viszont annnnnnyira (bocsánat, nincs jobb szavam rá) sablonos. Más helyzetben ez teljesen elvenné az olvasó kedvét a történettől, pedig nagyon jó az ötlet és a megvalósítás is, szerintem ezen lehetne mit csiszolni, hogy picit jobban felhívja a figyelmet.
6. Összesen - 9 pont
Túlzás nélkül mondhatom, hogy ez az egyik legjobb novella az összes közül. Szépen, összeszedetten lett megírva, vicces és kreatív az ötlet. Az elejétől eltekintve nem igazán vannak benne hiányosságok, pár mondat kissé kilóg, de összességében nagyon tetszik.