Kategória:
Novella
Cím:
Egy nap a múltba
Kulcsok:
Szereplő: Lily Potter
Helyszín: Tökágyás Hagrid kertjében
Mondat: "Így szól a furkász dal, salalalala..."
Készült:
A Very Harry Christmas versenyre
Karakterszám:
6525
Egy
nap a múltba
1979, december
Az
első maradandó hó már leesett a Roxfort kastély udvarára. Diákok szaladgáltak,
játszadoztak a friss hóban, mely elhozta az egy éve nem érzett örömöt és
csodálkozást a természet szépségeire, miközben a következő órájukra igyekeztek.
Már nagyon nem bírtak magukkal, a karácsonyi szünidőig alig hármat kellett
aludniuk.
A
Roxfortban a diákokon és tanárokon kívül aznap az iskola egy volt tanulója is
megjelent. Hosszú vörös haját lengette a szél, ahogy lefele ballagott a dombon
Hagrid kunyhójának irányában.
Lily
Potter kisség meghatottan lépkedett a szűz hóban, el-elmerengve az egyes
emlékeken, melyeket az iskolában töltött hét éve alatt szerzett. A hideg elől
zsebébe rejtette a kezét, és öntudatlanul is az újonnan rákerült gyűrűt
forgatta. Határozottan szokatlan érzés volt számára, de mérhetetlen boldogság
töltötte el, amikor rágondolt. Sosem hitte volna, hogy része lehet ilyesmiben
efféle vészterhes időkben, de férje, James szokás szerint feltalálta magát és a
legjobbat hozta ki abból, amijük volt.
Éppen
leért a domb aljára. A kunyhó kéményen füst kanyargott az ég felé, bentről
csörömpölés hallatszott. Ezek szerint valóban jókor érkezett, Hagrid itthon
van.
Igazából Dumbledore miatt érkezett a kastélyba,
aki egy titokzatos ügy miatt hívatta, és amit nem tudott elmondani a gyűlésen. James
is szeretett volna jönni, de a Rend őt másfelé szólította.
Mivel a hopponállás a kastély területén nem
működik, ezért úgy döntött, Roxmortsból egészen Roxfortig elsétál gyalog –
persze a titkos alagutat használva, amire James felhívta a figyelmét.
Szétnézett egy kicsit, elment a Mézesfalásba, Zonkó Csodabazárjába és Madam
Rosmertának is köszönt a Három Seprűben. Sok időt töltöttek nála James-szel az
utolsó roxfortos évükben.
Átverekedte magát a szellemszállás nyikorgó
deszkáin és a nyirkos, szűk útvonalon, majd kissé csapzottan kimászott a
fúriafűz gyökereinél. Gyorsan ártalmatlanította, majd úgy döntött, ha már ilyen
közel jár, betér Hagridhoz, és boldog karácsonyt kíván neki.
Itt
állt most, és nap állását elnézve rájött, hogy sietnie kellene, ha még Dumbledore-tól
világosban akar távozni.
Visszafordultában azonban megakadt a szeme a
tökágyáson. Azon a bizonyos tökágyáson, mely számtalan találkáját örökíti meg
James-szel még abból az időből, mikor másként kezdett ránézni – s nem, mint egy
faragatlan, képmutató idiótára -, és szépen lassan közelebb kerültek egymáshoz
mindenki figyelő tekintete nélkül.
Ötödévesek voltak, amikor először menekült
ennek a tökágyásnak a rejtekéhez közvetlenül a Perselus-szal való nagy
veszekedése után. Szörnyen sajnálta, amiért ilyen fordulatot vett az élete, és
kis részben magát is okolta érte, mert lehet, ha nem fordít hátat neki abban a
percben, talán észhez téríthette volna, hogy ne barátkozzon Mulciberrel és
Averyvel, meg a többi halálfalóval. Bár igazság szerint, ezt számtalanszor
megtette.
Azon a napon sokat sírt itt. A barátaitól azt
hallotta csak, hogy ők megmondták, már rég nem kellett volna tartania a
kapcsolatot Perselus-szal, de fogalmuk sem volt róla, hogy ettől nem érzi
jobban magát és egy jó barát elvesztése mély sebet ejt az ember lelkén. Már
éppen azon volt, hogy visszamenjen a kastélyba, amikor a Tiltott Rengeteg egy
szélső fája mögött mozgást látott.
Valaki figyelte őt. Ijedten szorította magához
könyveit és nyúlt a pálcája után.
- Ki van ott? Azonnal jöjjön elő!
Az idegen újra mocorogni kezdett, majd kiugrott
a fa takarásából. James Potter kócosos, néhány levéllel a hajában egy hetyke
vigyorral köszöntötte.
Lily a látványára olyan mérges lett, hogy
majdnem átkot szórt rá. Ehelyett inkább maradt a szavak erejénél.
- Mit keresel te itt? – kérdezte dühösen.
Még mindig haragudott rá, azért ahogy Perselus-szal bánt.
Kiszedte a maradék levelet a hajából, és
zsebre vágta a kezét.
- Gondoltam megkereslek. Ha kell egy váll,
amin ki akarod sírni magad… - a mondatot nem fejezte be, csak elmosolyodott,
majd közelebb lépve folytatta. -
Tulajdonképpen Hagridhoz megyek. Néha meglátogatjuk Tappmanccsal és
Ágassal, jókat szokott mesélni, iszunk nála egy kis vajsört. És most jön a
karácsony, szóval elköszönnék tőle a szünetre. És neked mi dolgod itt?
- Tessék? – kérdezte Lily zavartan.
- A tökágyásban kuporogsz, miután az a
varjú Pipogyusz…
- … ne szólítsd így! – vágott a szavába
Lily még dühösebben. Lehajolt, hogy felvegye a maradék könyvét, de James
gyorsabb volt és felkapta előle. És nem adta vissza. Lily hasztanal próbált
utánanyúlni, James mindig elhúzta a kezét.
- Nem értelek téged. Hogy tudod még
védeni? Halálfalónak nevezi magát, az ilyen nem normális!
- Sokáig a legjobb barátom volt! És te
talán nem tudod milyen elveszíteni egy barátot, de gondolj bele, milyen lenne,
ha Sirius nélkül kellene ezután tengetned a mindennapjaid.
Ezen elgondolkozott egy pillanatra és
megrántotta a vállát.
- Elsős korunktól fogva barátok vagyunk,
nem tudom, mit csinálnék nélküle – válaszolta őszintén.
- Perselus nekem már azelőtt a barátom
volt. És talán megváltozott az utóbbi években, de attól még legbelül ugyanaz
maradt. Talán még mindig ugyanaz. Csak nem akarja kimutatni, mert a halálfaló
barátai elítélnék érte. És ő őket választotta. De… miért mondom én ezt el
neked?
Lily zavartan kapott még egyszer a könyv után,
majd feladta és megfordult.
James azonban elé ugrott.
- Mert szükséged van egy vállra, amin
kisírd magad, megmondtam. Itt vagyok. És ha szeretnéd, még fel is vidítalak.
Lily szkeptikusan felhúzta a szemöldökét és hátrébb
lépett.
- Köszönöm, nem kell. Menj csak Hagridhoz
vajsört inni.
James azonban ennél kitartóbb volt.
- Komolyan mondom, Lily! Mit szeretnél?
Hú, várj csak énekelek neked, jó? Hm, nézzük csak – gyorsan körülnézett és
tényleg rázendített. Még táncolt is mellé. Lily nem mert hinni a fülének és a
szemének.
- „Így szól a furkász dal, salalalala... ez most a furkász dal, sa-lalalalalala… furkász mindenütt, salalala… orrontó furkász sa-lalalalalala.”
Lily csak pislogott. Nem tudta, hogy sírni vagy nevetni kezdjen. Végül kitört belőle a kacaj. Sose hitte volna, hogy James Potter így meg tudja nevettetni, és nem is valami olyasmivel, ami másnak a kárára van. Ekkor kellemeset csalódott benne.
És így kezdődött minden. Ezután elváltak útjaik, Lily még mindig mosolyogva megköszönte a dalt, de azért figyelmeztette James-et, hogy ettől még nem bocsájtódik meg minden bűne a szemében.
Sokszor találkoztak még annál a tökágyásnál. Több mint egy év kellett hozzá, hogy Lily rájöjjön, James Potter talán megérdemel egy esélyt tőle. Azután kezdődtek a kirándulásaik Roxmortsba, már napközben is egyre több időt töltöttek együtt, még egyszer a Lumpsluck karácsonyit partijára is elvitte.
Viszont néha szívesen visszatértek ezekhez a tökökhöz, mert, ha Hagrid sem volt itthon, akkor ez ideális találkahelyszín volt. Ha pedig itthon volt, akkor nála voltak.
Lily rájött, mennyit révedezett megint és gyorsan összeszedte a gondolatait. James otthon várja, addig is, míg tőle távol van, sincs egyedül.
Végigsimított a hasán, melyen még ugyan nem voltak látható jelek, de minden azt igazolta, hogy egy ifjabb Potterrel várandós.
Elmosolyodott magában és bekopogott Hagridhoz, aki hatalmas mosollyal és öleléssel üdvözölte. Kezében egy gőzölgő tepsi volt, benne Hagrid saját készítésű aprósüteményével.
Lily odaadó örömmel raktározta el ezt a képet az emlékezetében, és remélte, hogy eljön az a békés nap, amikor a gyereke fogja járni a kastély folyosóit, ők pedig James-szel otthon várják a baglyokat, melyek az újabbnál újabb felfedezéseit tartalmazó leveleit postázzák, ahogyan ő is tette iskolás korában.
Reményteljesen lépett be a kunyhóba, mert abban a pillanatban úgy érezte, a világ az összes rossz ellenére, még sem olyan szörnyű hely.
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Tetszett a pályamű? Segíts a versenyzőnek közelebb kerülni a győzelemhez! >>>Itt<<< tudsz szavazni a különböző kategóriákban!
Egy nap a múltba - N2 értékelése
VálaszTörlés1. Cím – 4 pont
Nem túl kreatív, de nem is rossz.
2. Kulcsok beillesztése – 5 pont
Hát ezt a ritka hülye mondatot, amit be kellett illesztened, le a kalappal, hogy így sikerült! Szereplők és a helyszín is jó 3volt.
3. Helyesírás, fogalmazás, stilisztika – 3 pont
No, idegen nevek helyesírása: a Merengőn van fent erről egy jó szösszenet, érdemes elolvasni. Ha mássalhangzóra végződik a név, akkor nem kell kötőjel a toldalék elé, tehát nem Perselus-szal, hanem simán Perselusszal. A többinél ugyanígy. Hoppanálás helyett hopponállást írtál egyszer, illetve Tapmancs helyett Tappmancsot. Az elején volt még néhány furcsán megfogalmazott mondat és elütés, de később többé-kevésbé belejöttél.
4. Karakterek – 5 pont
Jól elkaptad James és Lily karakterét is, tetszettek mindketten, és az is, hogy Lily egy egyszeri tökágyásos szerenád után nem viselkedett rögtön úgy, mintha James lenne számára az igazi.
5. Cselekmény – 4 pont
Jól indult a dolog, aztán egy kicsit belezavarodtam az idősíkokba. Kicsit jobban elkülöníthetted volna, hogy mi játszódik a jelenben és mi a múltban pl. azzal, hogy a ’79-ben történteket jelen időben írod. Amúgy az ötlet jó, és a jelenben történtek szép keretet is adnak a múltbeli eseményeknek.
6. Összbenyomás – 4 pont
Tetszett, aranyos volt, volt téli hangulat is, ügyes!
Összesen: 25 pont
Egy nap a múltba - N3 értékelése
VálaszTörlés1.Cím: 4 pont
Miért egy nap? Az rendben van, hogy Lily egy bizonyos napra emlékezik vissza a múljából, de nem játszódik le semmilyen tekintetben egy nap se a novellában.
2.Kulcsok beillesztése: 3,5 pont
Lily és a tökágyás tetszett, szépen bele lettek építve a történetbe. Tulajdonképpen a mondat-kulcs is, azonban ha egy viccet írsz bele a történetbe, figyelj oda arra, hogy az olvasók is nevessenek, ne csak a karakterek. Tapasztalatból tudom, hogy ez egyáltalán nem egyszerű, de szerintem neked menni fog
3.Helyesírás, fogalmazás, stilisztika: 4,5 pont
Egy két apróság volt csupán, de el lehet siklani felettük.
4.Karakterek: 5 pont
Nem tudok belekötni semmibe
5.Cselekmény: 4 pont
Igazából csak a karácsonyiságot hiányoltam belőle.
6.Összbenyomás: 4 pont
Aranyos volt a novellád, jó érzés volt olvasni.
Összesen: 25 pont
Egy nap a múltba - N4 értékelése
VálaszTörlés1. Cím: 5 pont.
Jó cím
2. Kulcsok beillesztése: 5 pont.
Minden stimmel.
3. Helyesírás, fogalmazás, stilisztika: 5 pont.
Szép, választékos. Két hibát találtam: az egyik egy elírás, a másik pedig, hogy „a Lumpsluck karácsonyi partijára”, miért kellett oda az az „a”, anélkül szebb lenne (nevek elé ugyebár nem teszünk névelőt).
4. Karakterek: 5 pont.
Jól ábrázoltad Lillyt, és James-et is
5. Cselekmény: 4 pont.
Nagyon tetszett a cselekmény, logikusan volt felépítve, de egy kicsit hiányoltam a karácsonyi hangulatot!
6. Összebenyomás: 5 pont.
Összesen: 29 pont