2016. december 18., vasárnap

Egy nap a múltba

Kategória: Novella
Cím: Egy nap a múltba
Kulcsok:
Szereplő: Lily Potter
Helyszín: Tökágyás Hagrid kertjében
Mondat: "Így szól a furkász dal, salalalala..."
Készült: A Very Harry Christmas versenyre
Karakterszám: 6525

Egy nap a múltba

1979, december

 Az első maradandó hó már leesett a Roxfort kastély udvarára. Diákok szaladgáltak, játszadoztak a friss hóban, mely elhozta az egy éve nem érzett örömöt és csodálkozást a természet szépségeire, miközben a következő órájukra igyekeztek. Már nagyon nem bírtak magukkal, a karácsonyi szünidőig alig hármat kellett aludniuk.
 A Roxfortban a diákokon és tanárokon kívül aznap az iskola egy volt tanulója is megjelent. Hosszú vörös haját lengette a szél, ahogy lefele ballagott a dombon Hagrid kunyhójának irányában.
 Lily Potter kisség meghatottan lépkedett a szűz hóban, el-elmerengve az egyes emlékeken, melyeket az iskolában töltött hét éve alatt szerzett. A hideg elől zsebébe rejtette a kezét, és öntudatlanul is az újonnan rákerült gyűrűt forgatta. Határozottan szokatlan érzés volt számára, de mérhetetlen boldogság töltötte el, amikor rágondolt. Sosem hitte volna, hogy része lehet ilyesmiben efféle vészterhes időkben, de férje, James szokás szerint feltalálta magát és a legjobbat hozta ki abból, amijük volt.
 Éppen leért a domb aljára. A kunyhó kéményen füst kanyargott az ég felé, bentről csörömpölés hallatszott. Ezek szerint valóban jókor érkezett, Hagrid itthon van.
 Igazából Dumbledore miatt érkezett a kastélyba, aki egy titokzatos ügy miatt hívatta, és amit nem tudott elmondani a gyűlésen. James is szeretett volna jönni, de a Rend őt másfelé szólította.
 Mivel a hopponállás a kastély területén nem működik, ezért úgy döntött, Roxmortsból egészen Roxfortig elsétál gyalog – persze a titkos alagutat használva, amire James felhívta a figyelmét. Szétnézett egy kicsit, elment a Mézesfalásba, Zonkó Csodabazárjába és Madam Rosmertának is köszönt a Három Seprűben. Sok időt töltöttek nála James-szel az utolsó roxfortos évükben.  
 Átverekedte magát a szellemszállás nyikorgó deszkáin és a nyirkos, szűk útvonalon, majd kissé csapzottan kimászott a fúriafűz gyökereinél. Gyorsan ártalmatlanította, majd úgy döntött, ha már ilyen közel jár, betér Hagridhoz, és boldog karácsonyt kíván neki.
 Itt állt most, és nap állását elnézve rájött, hogy sietnie kellene, ha még Dumbledore-tól világosban akar távozni.
 Visszafordultában azonban megakadt a szeme a tökágyáson. Azon a bizonyos tökágyáson, mely számtalan találkáját örökíti meg James-szel még abból az időből, mikor másként kezdett ránézni – s nem, mint egy faragatlan, képmutató idiótára -, és szépen lassan közelebb kerültek egymáshoz mindenki figyelő tekintete nélkül.
 Ötödévesek voltak, amikor először menekült ennek a tökágyásnak a rejtekéhez közvetlenül a Perselus-szal való nagy veszekedése után. Szörnyen sajnálta, amiért ilyen fordulatot vett az élete, és kis részben magát is okolta érte, mert lehet, ha nem fordít hátat neki abban a percben, talán észhez téríthette volna, hogy ne barátkozzon Mulciberrel és Averyvel, meg a többi halálfalóval. Bár igazság szerint, ezt számtalanszor megtette.
 Azon a napon sokat sírt itt. A barátaitól azt hallotta csak, hogy ők megmondták, már rég nem kellett volna tartania a kapcsolatot Perselus-szal, de fogalmuk sem volt róla, hogy ettől nem érzi jobban magát és egy jó barát elvesztése mély sebet ejt az ember lelkén. Már éppen azon volt, hogy visszamenjen a kastélyba, amikor a Tiltott Rengeteg egy szélső fája mögött mozgást látott.
 Valaki figyelte őt. Ijedten szorította magához könyveit és nyúlt a pálcája után.
- Ki van ott? Azonnal jöjjön elő!
Az idegen újra mocorogni kezdett, majd kiugrott a fa takarásából. James Potter kócosos, néhány levéllel a hajában egy hetyke vigyorral köszöntötte.
Lily a látványára olyan mérges lett, hogy majdnem átkot szórt rá. Ehelyett inkább maradt a szavak erejénél.
- Mit keresel te itt? – kérdezte dühösen. Még mindig haragudott rá, azért ahogy Perselus-szal bánt.
 Kiszedte a maradék levelet a hajából, és zsebre vágta a kezét.
- Gondoltam megkereslek. Ha kell egy váll, amin ki akarod sírni magad… - a mondatot nem fejezte be, csak elmosolyodott, majd közelebb lépve folytatta. -  Tulajdonképpen Hagridhoz megyek. Néha meglátogatjuk Tappmanccsal és Ágassal, jókat szokott mesélni, iszunk nála egy kis vajsört. És most jön a karácsony, szóval elköszönnék tőle a szünetre. És neked mi dolgod itt?
- Tessék? – kérdezte Lily zavartan.
- A tökágyásban kuporogsz, miután az a varjú Pipogyusz…
- … ne szólítsd így! – vágott a szavába Lily még dühösebben. Lehajolt, hogy felvegye a maradék könyvét, de James gyorsabb volt és felkapta előle. És nem adta vissza. Lily hasztanal próbált utánanyúlni, James mindig elhúzta a kezét.
- Nem értelek téged. Hogy tudod még védeni? Halálfalónak nevezi magát, az ilyen nem normális!
- Sokáig a legjobb barátom volt! És te talán nem tudod milyen elveszíteni egy barátot, de gondolj bele, milyen lenne, ha Sirius nélkül kellene ezután tengetned a mindennapjaid.
 Ezen elgondolkozott egy pillanatra és megrántotta a vállát.
- Elsős korunktól fogva barátok vagyunk, nem tudom, mit csinálnék nélküle – válaszolta őszintén.
- Perselus nekem már azelőtt a barátom volt. És talán megváltozott az utóbbi években, de attól még legbelül ugyanaz maradt. Talán még mindig ugyanaz. Csak nem akarja kimutatni, mert a halálfaló barátai elítélnék érte. És ő őket választotta. De… miért mondom én ezt el neked?
 Lily zavartan kapott még egyszer a könyv után, majd feladta és megfordult.
James azonban elé ugrott.
- Mert szükséged van egy vállra, amin kisírd magad, megmondtam. Itt vagyok. És ha szeretnéd, még fel is vidítalak.
 Lily szkeptikusan felhúzta a szemöldökét és hátrébb lépett.
- Köszönöm, nem kell. Menj csak Hagridhoz vajsört inni.
 James azonban ennél kitartóbb volt.
- Komolyan mondom, Lily! Mit szeretnél? Hú, várj csak énekelek neked, jó? Hm, nézzük csak – gyorsan körülnézett és tényleg rázendített. Még táncolt is mellé. Lily nem mert hinni a fülének és a szemének.
- „Így szól a furkász dal, salalalala... ez most a furkász dal, sa-lalalalalala… furkász mindenütt, salalala… orrontó furkász sa-lalalalalala.”
 Lily csak pislogott. Nem tudta, hogy sírni vagy nevetni kezdjen. Végül kitört belőle a kacaj. Sose hitte volna, hogy James Potter így meg tudja nevettetni, és nem is valami olyasmivel, ami másnak a kárára van. Ekkor kellemeset csalódott benne.
 És így kezdődött minden. Ezután elváltak útjaik, Lily még mindig mosolyogva megköszönte a dalt, de azért figyelmeztette James-et, hogy ettől még nem bocsájtódik meg minden bűne a szemében.
 Sokszor találkoztak még annál a tökágyásnál. Több mint egy év kellett hozzá, hogy Lily rájöjjön, James Potter talán megérdemel egy esélyt tőle. Azután kezdődtek a kirándulásaik Roxmortsba, már napközben is egyre több időt töltöttek együtt, még egyszer a Lumpsluck karácsonyit partijára is elvitte. 
 Viszont néha szívesen visszatértek ezekhez a tökökhöz, mert, ha Hagrid sem volt itthon, akkor ez ideális találkahelyszín volt. Ha pedig itthon volt, akkor nála voltak.
 Lily rájött, mennyit révedezett megint és gyorsan összeszedte a gondolatait. James otthon várja, addig is, míg tőle távol van, sincs egyedül.
 Végigsimított a hasán, melyen még ugyan nem voltak látható jelek, de minden azt igazolta, hogy egy ifjabb Potterrel várandós.
 Elmosolyodott magában és bekopogott Hagridhoz, aki hatalmas mosollyal és öleléssel üdvözölte. Kezében egy gőzölgő tepsi volt, benne Hagrid saját készítésű aprósüteményével.
Lily odaadó örömmel raktározta el ezt a képet az emlékezetében, és remélte, hogy eljön az a békés nap, amikor a gyereke fogja járni a kastély folyosóit, ők pedig James-szel otthon várják a baglyokat, melyek az újabbnál újabb felfedezéseit tartalmazó leveleit postázzák, ahogyan ő is tette iskolás korában.
 Reményteljesen lépett be a kunyhóba, mert abban a pillanatban úgy érezte, a világ az összes rossz ellenére, még sem olyan szörnyű hely.



-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


Tetszett a pályamű? Segíts a versenyzőnek közelebb kerülni a győzelemhez! >>>Itt<<< tudsz szavazni a különböző kategóriákban!

3 megjegyzés:

  1. Egy nap a múltba - N2 értékelése

    1. Cím – 4 pont
    Nem túl kreatív, de nem is rossz.

    2. Kulcsok beillesztése – 5 pont
    Hát ezt a ritka hülye mondatot, amit be kellett illesztened, le a kalappal, hogy így sikerült! Szereplők és a helyszín is jó 3volt.

    3. Helyesírás, fogalmazás, stilisztika – 3 pont
    No, idegen nevek helyesírása: a Merengőn van fent erről egy jó szösszenet, érdemes elolvasni. Ha mássalhangzóra végződik a név, akkor nem kell kötőjel a toldalék elé, tehát nem Perselus-szal, hanem simán Perselusszal. A többinél ugyanígy. Hoppanálás helyett hopponállást írtál egyszer, illetve Tapmancs helyett Tappmancsot. Az elején volt még néhány furcsán megfogalmazott mondat és elütés, de később többé-kevésbé belejöttél.

    4. Karakterek – 5 pont
    Jól elkaptad James és Lily karakterét is, tetszettek mindketten, és az is, hogy Lily egy egyszeri tökágyásos szerenád után nem viselkedett rögtön úgy, mintha James lenne számára az igazi.

    5. Cselekmény – 4 pont
    Jól indult a dolog, aztán egy kicsit belezavarodtam az idősíkokba. Kicsit jobban elkülöníthetted volna, hogy mi játszódik a jelenben és mi a múltban pl. azzal, hogy a ’79-ben történteket jelen időben írod. Amúgy az ötlet jó, és a jelenben történtek szép keretet is adnak a múltbeli eseményeknek.

    6. Összbenyomás – 4 pont
    Tetszett, aranyos volt, volt téli hangulat is, ügyes!

    Összesen: 25 pont

    VálaszTörlés
  2. Egy nap a múltba - N3 értékelése

    1.Cím: 4 pont
    Miért egy nap? Az rendben van, hogy Lily egy bizonyos napra emlékezik vissza a múljából, de nem játszódik le semmilyen tekintetben egy nap se a novellában.

    2.Kulcsok beillesztése: 3,5 pont
    Lily és a tökágyás tetszett, szépen bele lettek építve a történetbe. Tulajdonképpen a mondat-kulcs is, azonban ha egy viccet írsz bele a történetbe, figyelj oda arra, hogy az olvasók is nevessenek, ne csak a karakterek. Tapasztalatból tudom, hogy ez egyáltalán nem egyszerű, de szerintem neked menni fog 

    3.Helyesírás, fogalmazás, stilisztika: 4,5 pont
    Egy két apróság volt csupán, de el lehet siklani felettük.

    4.Karakterek: 5 pont
    Nem tudok belekötni semmibe

    5.Cselekmény: 4 pont
    Igazából csak a karácsonyiságot hiányoltam belőle.

    6.Összbenyomás: 4 pont
    Aranyos volt a novellád, jó érzés volt olvasni.

    Összesen: 25 pont

    VálaszTörlés
  3. Egy nap a múltba - N4 értékelése

    1. Cím: 5 pont.
    Jó cím 

    2. Kulcsok beillesztése: 5 pont.
    Minden stimmel.

    3. Helyesírás, fogalmazás, stilisztika: 5 pont.
    Szép, választékos. Két hibát találtam: az egyik egy elírás, a másik pedig, hogy „a Lumpsluck karácsonyi partijára”, miért kellett oda az az „a”, anélkül szebb lenne (nevek elé ugyebár nem teszünk névelőt).

    4. Karakterek: 5 pont.
    Jól ábrázoltad Lillyt, és James-et is 

    5. Cselekmény: 4 pont.
    Nagyon tetszett a cselekmény, logikusan volt felépítve, de egy kicsit hiányoltam a karácsonyi hangulatot!

    6. Összebenyomás: 5 pont.

    Összesen: 29 pont

    VálaszTörlés